Ez évben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az ötödik TDK-fórum rendezvénynek, amelyenek mottója: Együttműködés a magyar értelmiségi elitért

A tehetséges középiskolások támogatása és magyarországi felsőoktatásba kerülésének elősegítése a fő témája az ötödik országos tudományos diákköri (TDK) fórumnak, amelyet csütörtökön és pénteken rendeznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

„A tehetséggondozás örök”- jelentette ki Szendrő Péter a rendezvény első plenáris ülésén. Az Országos Diákköri Tanács elnöke hozzátette, ez csak akkor lehet így, ha évről évre megújul ez a mozgalom. „Arról szeretnénk bölcsen eszmét cserélni, hogyan lehetne közelebb hozni a köznevelést és a felsőoktatást olyan célok érdekében, hogy minél több tehetséges középiskolás a magyar felsőoktatásban tanuljon tovább”- vélekedett. Elhangzott, hogy a Nemzeti Tehetség Program, az Új Nemzeti Kiválósági Program éppúgy felkarolja a középiskolások felsőoktatási tehetséggondozásban való részvételét, mint maga az Országos Tudományos Diákköri Konferencia rendszere. Szendrő Péter kiemelte, el kell indulni egy szervezett úton, ami a magyar jövő értelmiségi generációját segíti, hogy megtalálja a saját boldogságát és kibontakozzon a tehetsége. Ez a nemzetnek épp úgy érdeke, mint az egyénnek.

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásától fogva és jogelőd intézményei is rendkívüli figyelmet szenteltek a tehetséggondozásnak”- jelentette ki Padányi József vezérőrnagy köszöntő beszédében. Az NKE tudományos rektorhelyettese hozzátette, ebbe beletartoznak a hallgatók, a munkatársak és valamennyi egyetemi polgár is. Az állami források alapján lehetőség van az egyetemi polgárokat külföldre küldeni, hogy segítsék a kibontakozásukat. „Ez igaz a hallgatókra és a tudományos diákköri munkára is”- hangsúlyozta a professzor. Az NKE Intézményfejlesztési Terve és Kutatásfejlesztési Stratégiája is olyan kulcsszó köré épül, mint a tehetséggondozás. „Semmilyen pályázati forrást nem sajnálunk, hogy ezt támogassuk”- fogalmazott Padányi József.

Szarkáné Erdélyi Tímea az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatási szakterület tevékenységének főbb irányvonalait ismertette a tehetséggondozás vonatkozásában. „A tehetségek felismerésében elvitathatatlan szerepe van az iskolának és a pedagógusoknak”- fogalmazott a nemzetközi tanácsos. Mint mondta, minden gyermek tehetséges valamiben, de egymagában bizonyosan nem képes arra, hogy tehetségét kibontakoztassa. „Segítőkre van szüksége, akik útján elindítják, vezetik és támogatják”- fejtette ki. Előadásában kitért a tudományos diákkörök és a szakkollégiumok jelentős szerepére is. „A tudományos diákkör mint önképző köri forma az oktatók és a hallgatók közti együttműködésre épít”- emelte ki. Véleménye szerint a hat évtizedre visszanyúló tudományos diákköri tevékenység a tehetséggondozás legjelentősebb formája.

Illés Boglárka, az EMMI ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára bemutatta a 2008-ban ötpárti konszenzussal elfogadott Nemzeti Tehetség Programot, amely 20 évre határozza meg a tehetséggondozás irányát. Ismertetése szerint a program indulásakor 2009-ben négy pályázaton 15 ezer fiatalt támogattak 527 millió forinttal, 2017-ben viszont már 41 pályázaton 411 ezer fiatalt segítettek több mint 2,7 milliárd forint értékben, ebben az évben pedig ezek a számok még tovább nőnek.   

Szigeti Ádám, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára azt hangoztatta, hogy a magyar tudománynak nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van. Ezt bizonyítja, hogy a junior innovátorok versenyén jól szerepelnek a tehetséges fiatalok, tavaly a digitális innováció kategóriában nyertek, idén pedig a robotépítő olimpiáról hozták el magyarok a fődíjat. Szigeti Ádám szerint az Információs és Technológiai Minisztériumnak a fejlesztő állam egyik eszközeként kell megjelennie. Kiemelte, hogy a sok éve működő TDK intézményteremtőnek bizonyult. A helyettes államtitkár a világon egyedülállónak nevezte a több mint 100 évre visszanyúló magyar tehetséggondozást.

 „A szakember-utánpótlás biztosítása, az ipar és az oktatás közötti hidak építése és fenntartása elemi érdek”- mondta a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Orbán Gábor kiemelte, azért hajlandóak tenni, hogy a tehetségek kiválasztása, felkarolása jobban haladjon. Véleménye szerint a szakemberek utánpótlását csak úgy lehet elképzelni, ha a közép- és felsőoktatásból a tehetségek megtalálják az utat az iparba. A Richter Gedeon Nyrt. tehetséggondozásban vállalt szerepei között három dolgot említett: a tehetséges diákok és tanáraik erkölcsi és anyagi elismerését, az oktatási intézményekkel való együttműködést és a széles körben végzett tájékoztató tevékenységet.

„Az érettségi utáni elvándorlás kezd aggasztó méreteket ölteni”- fejtette ki Molnár Katalin. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium igazgatója elmondta, iskolájuk különösen érintett e témában. „A 2018-ban érettségizett diákok 41%-a külföldi felsőoktatási intézményben folytatta tanulmányait”- hívta fel rá a figyelmet. Véleménye szerint következménye van, ha már érettségi után mennek el a diákok. A gimnázium kérdőíves felmérést végzett a külföldön tanuló diákok körében, amelyből kiderült, hogy a legmeghatározóbb szempontok között szerepel az értékesebb diploma és a jobb kapcsolat. „A magyar felsőoktatás felé kritika, hogy korszerűbb oktatásra és tudásra van szüksége a diákoknak”- jegyezte meg. Sokan azért hagyják el az országot, mert nem találják meg az érdeklődésüknek megfelelő területet. Az előadó szerint a megoldás megtalálása szervezett és tudatos együttműködést igényel.

Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese arról beszélt, hogy a vállalkozások keveset fektetnek a felsőoktatásba, még mindig inkább "emberszállító gyárakként" tekintenek az egyetemekre és főiskolákra, nem kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) partnerként. Ezen próbálnak változtatni a felsőoktatási intézményi kiválósági programmal, amelynek keretében az egyetemek meghatározzák, mely KFI területre szeretnének fókuszálni - mondta el.    

„Nagyon komoly akadályok állnak a tehetséggondozás útjában minden kormányzati erőforrás ellenére”- jegyezte meg Dr. Mezey Barna. Az OTDT alelnöke szerint nemcsak a technikai jellegű infrastrukturális háttérre kell gondolnunk, hanem a leterheltségre és megbecsülési bizonytalanságra is, mely körülveszi a középiskolai tanárokat és egyetemi oktatókat. „Nem cáfolható, hogy komoly tehetséggondozás folyik”- fogalmazott a professzor, ami nagymértékben köszönhető a pedagógusok és az egyetemi oktatók elhivatottságának. Az OTDT elévülhetetlen érdeme, hogy hatvan esztendeje működik a tudományos diákköri mozgalom. „Képes volt átlépni saját határain, kiszélesítve azokat több irányba is, kapcsolatokat építeni”- magyarázta. Ilyen bizonyíték az iparral való együttműködés is.

A fórumon az OTDT és az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma együttműködési megállapodást írt alá a magyar középiskolások tehetséggondozásának segítése és a felsőoktatási hallgatók tehetségprogramjának támogatása érdekében. A sajtóanyag szerint szeretnék összekapcsolni az iskolai és a felsőoktatási programokat a tudomány és a piac világával.

A témáról bővebben a Bonum Publicum novemberi számában olvashatnak.

Forrás: https://www.uni-nke.hu/hirek/2018/10/19/egyuttmukodes-a-magyar-ertelmisegi-elitert

 

Véget ért a XXXIV. OTDK

2019. április 26-án véget ért a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia

Bővebben...:

Intenzíven zajlik a XXXIV. OTDK

Április a TDK hónap: Intenzíven zajlik az OTDK különböző helyeken

Bővebben...:

Megkezdődött a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia

Prof. Dr. Szendrő Péter 2019. március 21-én, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen megnyitotta a XXXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát. A megnyitó egyben a Kémiai és Vegyipari Szekció, valamint a Műszaki Tudományi Szekció kezdetét is jelentette. 

Bővebben...:

Megszületett a Roska pályázat nyerteseinek listája

Megszületett a Roska Tamás Tudományos Előadás pályázat nyerteseinek listája

Bővebben...:

Meghívó a TÁB 2018. évi ülésre

M E G H Í V Ó

 a Magyar Rektori Konferencia

Tehetséggondozási Állandó Bizottságának ülésére

Bővebben...: