Mi a szakkollégium?    

A szakkollégium a tehetséggondozás egyik formája, ami a szakmaiságon túl a tagjai közösségi szocializációjára és társadalmi érzékenységére is nagy hangsúlyt helyez. Más tehetséggondozási formáktól eltérően a tagok együttlakása és az önkormányzatiság kiemelten fontos elemei a szakkollégiumoknak.

A szakkollégiumi oktatás a tömegoktatással szemben kiscsoportos, ezért hatékonyabb és magasabb színvonalú. A tagok legtöbbször kurzusokon vagy műhelymunkák keretében sajátítják el a tudást és dolgoznak ki saját szakmai programot. Ennek a programnak köszönhetően magas szintű, minőségi szakmai képzést tud nyújtani, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.

A szakkollégiumban a tagok együttlakása tudja biztosítani az intenzív közös munkát és az összetartó közösség létrejöttét, ami a szakmai tevékenységen túli, mindennapos tevékenységek által tud kialakulni. Az együttlakásnak köszönhetően olyan motivációs közeg alakul ki, amely elősegíti a tudás és a gondolatok terjedését, segíti az önkép kialakulását és olyan életre szóló szakmai kapcsolatok és barátságok kialakulását, amelyek nem együttlakáson alapuló tehetséggondozó közegekben elképzelhetetlenek.

A szakkollégium az önkormányzatiság elvére és a szakkollégisták öntevékenységére is kiemelten nagy hangsúlyt helyez, így a tagsága dönt a kollégium szakmai programjáról, illetve az ahhoz kötődő szakmai teljesítményekre vonatkozó követelményekről.

Egyeztető és érdekképviseleti fóruma az Interkoll, ahol az egész mozgalmat érintő ügyekben születnek döntések. A szakkollégiumok intézményrendszerén belül önálló minősítési rendszer működik.

Szakkollégiumi minősítés

A szakkollégiumok közös jellemzői, elfogadott értékei a következőek: együttlakás, autonómia, öntevékenység, kiemelkedő szakmai, tudományos vita, társadalmi felelősségvállalás, ezeket az alapvető pilléreket a szakkollégiumi Charta rögzíti. A szakkollégiumoknak a fenti pillérek, mindegyikével rendelkezni kell, ezek alapvetően megkülönböztetik a szakkollégiumokat más kollégiumoktól, tudományos diákköröktől, civil szervezetektől, amelyek inkább egy-egy alapértékre koncentrálnak, míg a szakkollégiumok tehetséggondozási formája sokkal összetettebb, sokoldalúbb.

A folyamatos magas szintű színvonal és minőség megőrzése érdekében a szakkollégiumi mozgalom minden évben minősítést eljárás ír ki, amely a fentiekben felsorolt alappillérek meglétét és mélységét ellenőrzi. A szakkollégiumi minősítés egy fejlődésen alapuló rendszer, eszerint megkülönböztetnek egy illetve három évre minősített szakkollégiumot, szakkollégiumi ígéretet és egyéb szakkollégiumot. A szakkollégiumi ígéret megjelöléssel azokat a szervezeteket ruházzák fel, amelyek a Szakkollégiumi Charta követelményeinek nem teljesen felelnek meg, azonban teljesítményeik és eredményeik bíztatóak. A minősített szakkollégiumok a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának teljes jogú tagjaivá válnak.

A beérkezett pályázatokat a Minősítő Bizottság értékeli, amelyben a tehetséggondozásban nagy tapasztalatokkal rendelkező bizottsági tagok kapnak helyet. A jelenlegi bizottság összetétele a következő: Csite András, Jankovits László, Kóczán György, Sándor László, Sepsi Tibor, Szendrő Péter és Szőcs Endre. A Minősítő Bizottság nemcsak minősíti a pályázókat, hanem egy hosszabb értékelést készít, segít kijelölni a szakkollégium fejlődési útját. Ezenkívül tanácsokat ad azoknak a pályázóknak, akik még valamelyik kritérium esetén nem érték el a kívánt szinten, és figyelemmel követi a fejlődésüket

A Minősítő Bizottságot a szakkollégiumi hallgatókból álló Minősítést Segítő Bizottság segíti. Ennek feladata a technikai és adminisztratív teendők elvégzése, döntési joggal nem rendelkezik. Az elmúlt évek minősítési eredményeiből látszik, hogy a bizottság jól végzi a munkáját, a szakkollégium mozgalomban résztvevő szakkollégiumok fejlődése dinamikus.

AZ INTERKOLL

Mi az?

Az Interkoll, vagy más néven a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma a magyar szakkollégiumi mozgalom közgyűlése és döntéshozó szerve (quasi parlamentje). Célja a szakkollégiumok közötti kapcsolat fenntartása, fejlesztése, együttműködésük kereteinek megteremtése. Az Interkoll a tagfelvételi (minősítési) eljárás és a Szakkollégiumi Charta szellemében működik a magyar fiatalság javára, a magyar társadalom egészére gyakorolt hatással.

Két állandó testülettel rendelkezik, a Minősítést Segítő Bizottsággal és a Kommunikációs Bizottsággal, melynek tagjait a szakkollégisták közül választja. Ezenkívül az Interkoll választja meg a Minősítő Bizottság tagjait is, akik a mozgalomhoz közel álló, nagy tapasztalatú személyek. Míg a Minősítést Segítő Bizottság a szakkollégiumi minősítéssel kapcsolatos adminisztratív teendőket végzi, addig a Kommunikációs Bizottság feladata a szakkollégiumok közötti és a külső szereplőkkel való kapcsolattartás.

A fórum ülései nyitottak, így a minősített szakkollégiumok mellett bárki részt vehet rajtuk. Mivel a 2016-os időszaktól kezdve az évi egy Interkollon való részvétel feltétele a minősített szakkollégiummá válásnak, ezért ez különösen fontos lehet azoknak a szervezeteknek, akik a jövőben a tagjává kívánnak válni.

Kik alkotják?

Az Interkoll tagjai azok a szakkollégiumok, amelyek az e Szabályzatban, illetve a Szakkollégiumi Minősítési Eljárásrendben (a továbbiakban: Eljárásrend) foglaltak szerint a Minősítő Bizottság döntése alapján minősített szakkollégiumnak minősülnek.
Eljárásrend: http://szakkoli.hu/sites/default/files/eljarasrend_2014.11.28_1.pdf

Mi a feladata?

1.     Az Interkoll hatásköre Működési Rendjének elfogadása, módosítása, és a Szakkollégiumi Charta szövegének módosítása.
Működési Rend: http://szakkoli.hu/sites/default/files/interkoll_mr_2014_11_28.pdf

Charta: http://szakkoli.hu/sites/default/files/szakkollegiumi_charta.pdf

2.     Az Interkoll megválasztja a Minősítést Segítő Bizottság (MSB), Minősítési Bizottság (MB) és a Kommunikációs Bizottság (KB) tagjait.

3.     Az Interkoll dönthet bármilyen, a szakkollégiumi együttműködést érintő egyéb kérdésben, például közös rendezvények, kutatások kezdeményezéséről, díjak alapításáról.

4.     Az Interkoll a jelentősebb, folyamatos szervezést igénylő feladatokra eseti jelleggel munkacsoportot választhat.

5.     Az Interkoll kiemelt feladataként kezeli az egyes szakkollégiumok működéshez kapcsolódó legjobb gyakorlatok (különösen felvételi eljárás, szakmai kurzusok, alumni-rendszer szervezése) megosztását, azaz a szakkollégiumi működés tapasztalatait összegyűjti és megosztja a tagok közt a hatékonyabb (együtt)működés érdekében (begyűjtő és elosztó funkció).

Hogyan dönt?

1.     Az Interkoll ülésein minden minősített szakkollégium egy szavazati joggal rendelkezik.

2.     Az Interkoll az ülésen megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

3.     A döntések érvényességéhez egyszerű többség szükséges.

4.     Alapvetően a szavazás nyílt, bárminemű kérelem okán viszont titkosítható.

5.     Testület, bizottság vagy munkacsoport (a továbbiakban: testület) megválasztása esetén legfeljebb annyi jelöltre lehet szavazni, ahány fő az adott testület tagságát alkotja. A testület tagjává azok a jelöltek válnak, akik a jelenlévő tagok több mint felének szavazatát megszerzik.

Milyen egy közgyűlés?

1.     A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni.

2.     A közgyűlést össze kell hívni, ha ezt bármelyik tag kezdeményezi.

3.     A közgyűlést összehívó határozatot az ülés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni.

4.     A közgyűlést megelőző 7. nap éjféléig az ülés napirendjére bármelyik résztvevő tehet javaslatot. A házigazda az ülés kitűzött időpontját megelőző 6. napon közzéteszi a javasolt napirendi pontokat.

5.     Az ülések nyilvánosak. Az ülésen megfigyelő státuszban részt vehetnek a minősített szakkollégiumi címmel nem rendelkező diákszervezetek is, akik szakkollégiummá kívánnak válni. Felszólalhatnak, de nem szavazhatnak.

6.     A házigazda szakkollégium köteles jegyzőkönyvet vezetni és azt két héten belül a Kommunikációs Bizottságnak eljuttatni.

7.     A közgyűlésen határozni kell a következő ülés helyszínéről (házigazdájáról) és várható időpontjáról.

Tőserdei találkozók

A szakkollégiumi mozgalmat a közös gondolkodás és élmények töltik meg tartalommal. A mozgalom egyik legmeghatározóbb és legrégebbi eseménye a tőserdei találkozó, amelynek a Rajk László Szakkollégium alkotóháza ad otthont Lakitelken. Az elmúlt évtizedek során évről-évre más programmal töltötték fel a találkozót a szakkollégisták – egyetlen elmaradhatatlan eleme van Tőserdőnek: a Tősember választás, ami 2014-ben kiegészült Tősasszony választással is.

A Tősember és a Tősasszony

A „tősemberség” magában foglal minden erényt, amellyel egy igazán jó szakkollégistának bírnia kell. Az egész estén át zajló szellemi kihívások, feladványok és erőpróbák végén a nyertes nő és férfi kerül ki (rendre) Tősasszonynak és Tősembernek.

Közelmúlt

2014 októberében öt év után először mentünk le Tőserdőre. A különböző szakkolikból és egyetemekről érkező hallgatók előre, közösen megbeszélt témákról vitáztak, mint például:

·      mennyiben kell alkalmazkodnunk a megváltoztathatatlan szabályokhoz

·      hajléktalanok helyzete

·      a szakkollégiumi mozgalom feladata

2015 őszén már szerettünk volna kézzel fogható, gyakorlatias kimenetelt a tőserdei találkozónak. A helyi, lakitelki vállalkozókkal készítettünk interjúkat és próbáltuk megfejteni, ma a vidéki Magyarországon hogyan lehet sikeres egy vállalkozó.

Tőserdő meghatározó esemény a mozgalom számára. 1991-ben Lakitelken fogadták el az akkori résztvevők a Szakkollégiumi Chartát, amely magában foglalja azokat a jegyeket, amik alapján egy szervezet szakkollégiumnak tekinthető, és amelyekhez ma is tartja magát a mozgalom. A tőserdei találkozók a mai napig az egyik legfontosabb találkozási helyei a szakkollégisták mozgalmának.